Ha a szövegszerkesztés folyamatát a dokumentumok elkészítésének egymásra épülő lépéseinek sorozataként vizsgáljuk, akkor a főbb lépések a következők:
Akármilyen kis dokumentumot is készítünk, ezeket a lépéseket valamilyen formában mind végrehajtjuk.
A szövegszerkesztő programok rövid története
Az első igazi szövegszerkesztő programot, az “Electric Pencil”-t 1978-ban Apple2 gépre írta egy forgatókönyvíróból lett amerikai programozó. A program rövid idő alatt 250 000 felhasználót hódított meg. A programozó azonban nem fejlesztette termékét, így az lassan feledésbe merült. A Micropo cég "WordStar"-ja - mely 1979-ben debütált - volt a legsikeresebb szövegszerkesztő, amikor megjelent az IBM PC-je. Ez a cég azután átalakította és továbbfejlesztette a programot erre a gépre is. A " WordStar" hamarosan egymillió felhasználóra lelt. Ez a program, mai szemmel nézve, meglehetősen kezdetleges volt: a képernyőn nem láthattuk a nyomtatott képnek megfelelően a dokumentumot; a formázáshoz rengeteg billentyűkombinációt kellett begépelni. Ezeket a hátrányokat szüntette meg 1983-ban a "Word 1.0". A program mégsem aratott átütő sikert. Ugyanígy járt 1984-ben a "Word 2.0" is, pedig az már támogatta a lézernyomtatókat is, és igazán szép, nyomdai minőségű dokumentumokat lehetett vele készíteni. Már 1985-öt írtak, mikor leáldozott a " WordStar"-nak, de nem a "Word" szorította háttérbe, hanem a "WordPerfect", az Ashton-Tate cég terméke. Az 1986-ban megjelent "Word 3.0" már helyesírás-ellenőrző funkcióval is rendelkezett, képes volt tartalomjegyzéket és szószedetet generálni stb. A "Word" csak ekkor került az első helyre a szövegszerkesztők népszerűségi listáján, igaz még mindig csak az európai piacon. Aztán megjelent a "Word For Windows", a program WINDOWS-ra írt változata, és egy csapásra minden megváltozott.
A "Word for Windows" egymásután megjelenő változatai a világ legnépszerűbb szövegszerkesztői. 1993-ban jelent meg a 2.0, ennek továbbfejlesztett változata 1994-ben került piacra 6.x-s verziószámmal, majd a Word 95, Word 97, s legújabban a Word 2000. Ez már mindent tud, amit csak el lehetet várni egy ilyen jellegű programtól.
WordPad:
használatával írhat leveleket, rövid beszámolókat és más egyszerű dokumentumokat. Megváltoztathatja a szöveg kinézetét, mondatainak és bekezdéseinek sorrendjét, szövegeket másolhat ki és illeszthet be egy dokumentumon belül vagy több dokumentum között.
Ez nem szövegszerkesztő, ez editor.
7. óra
Az egér használata
Áthelyezhet, megnyithat, módosíthat, eldobhat objektumokat és más műveleteket is végrehajthat. Ehhez csak rájuk kell mutatni az egérrel, majd kattintani kell.
Egy a képernyőn található elemre mutatni azt jelenti, hogy úgy kell mozgatni az egeret, hogy a mutató érintse az adott elemet. Amikor rámutat egy elemre, gyakran megjelenik egy kis mező, amely az elem leírását tartalmazza.
A legtöbb egérművelet során rá kell mutatni valamire, majd meg kell nyomni az egér egyik gombját.
Az egér gombjait négy alapvető módon lehet használni:
Lehet velük: kattintani, duplán kattintani, a jobb gombbal kattintani és húzni.
Ahhoz, hogy rá tudjon kattintani egy elemre, mutasson rá a képernyőn, majd nyomja meg és engedje fel az elsődleges gombot (ez általában a bal oldali gomb).
A kattintást leggyakrabban egy elem kijelölésére (megjelölésére) vagy egy menü megnyitására szokás használni. Ezt néha egy kattintásnak vagy a bal gombbal kattintásnak nevezik.
Ha duplán kel kattintatnia egy elemre, mutasson rá a képernyőn, majd kattintson gyorsan egymás után kétszer.
A dupla kattintást leggyakrabban az asztalon található elemek megnyitásához kell használni. Például elindíthat egy programot, vagy megnyithat egy mappát úgy, hogy duplán kattint az ikonjára az asztalon.
Ha a jobb gombbal szeretne kattintani egy elemre, mutasson rá a képernyőn, majd nyomja meg és engedje fel a másodlagos gombot (ez általában a jobb oldali gomb).
Megjelenik egy lista, ami az elemen elvégezhető műveleteket tartalmazza. Ha nem tudja, hogy mit lehet egy adott dologgal tenni, kattintson arra a jobb gombbal.
A képernyőn látható elemeket húzással lehet áthelyezni.
A húzás (néha fogd és vidd módszernek is nevezik) leggyakrabban fájlok és mappák más helyre történő áthelyezésére szolgál.
8. óra
Windows alapfogalmak:
Ablak
Angolul: Desktop
A Windows grafikus munkafelülete, az elektronikus íróasztal. Lényegében az Asztal az, amit a Windows elindulása után a képernyőn látunk. Saját igényre és kényelemre berendezhető. Itt vannak a rendszer kezelését biztosító legfontosabb dolgok ikonjai, de itt helyezhetők el a legfontosabb alkalmazásaink is. Itt nyílnak meg az elindított programok ablakjai.
Angolul: Taskbar
Az Asztal legfontosabb része, legtöbbször a képernyő alján helyezkedik el (áthelyezhető). Ezen található a Start gomb, újabb Windows-oknál a gyorsindító ikonok (a legfontosabb alkalmazások indítására), jobb oldalán pedig az állandóan futó programok állapotjelző és működtető ikonjai. Ugyanitt van az óra és a billentyűzet kiosztását vezérlő ikon, a hangerő szabályozó stb.
Itt fog elhelyezkedni a megnyitott ablakok kisméretű változata, az ablakok paramétereit, nyitását, zárását innen is vezérelhetjük.
A tálcán az egyes ablakok között könnyű váltani. Amelyikre rákattintunk, az ugrik előre, éppen oda, ahol utoljára hagytuk. A fenti példán éppen 3 ablak "ül" a tálcán, közülük a világosabb (MS Word) a nyitott ablak.
A Tálca el is tüntethető, de jobb, ha láthatónak hagyjuk.
Piktogram jellegű kis képek, grafikák, melyek egy un. linket (hivatkozást, csatolást) tartalmaznak az általuk jelzett programhoz, programrészhez, állományhoz. Rájuk kattintva (kétszer) ez a program(rész), állomány megnyitásra kerül.
Ikonja lehet mappáknak is, ezzel az adott mappa nyitható ki.
A Windows-ban vannak rendszerhez tartozó ikonok is.