Matematika és Informatika feladatok, anyagok
Iskolai munkához kapcsolódó tananyagok és feladatok, feladatsorok
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Az Internet
Fogalma:
Az internet olyan globális számítógépes hálózatok hálózata, ami az internet protokoll (IP) révén felhasználók milliárdjait kapcsolja össze és lehetővé teszi olyan elosztott rendszerek működtetését, mint például a WWW (World Wide Web).
Másként:
Számítógépes hálózatok világhálózata (ún. metahálózat), amely behálózza az egész Földet, összekapcsolva kormányzati, katonai, kereskedelmi, üzleti, oktatási, kutatási, és egyéb (pl. nonprofit) intézményeket, valamint az egyéni felhasználókat.
Története:
Az Intertnet az amerikai katonai fejlesztésnek köszönhető. Az 1960–as években tetőzött a hidegháború az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetúnió között. Az amerikai védelmi minisztérium egy olyan hálózati rendszert szeretett volna kiépíteni, amely túlél egy esetleges atomtámadást. A feladatot az ARPA (Advanced Research Projects Agency) kutatási részleg kapta.
A megoldandó feladatnak két fontos követelménye volt:
- A decentralizáció: a hálózatnak ne legyen központja. A hálózat minden csomópontja több másik (legalább kettő) hálózati csomóponttal legyen összeköttetésben. Ha egy támadást követően a számítógépek és/vagy az összeköttetés egy része megsérül, akkor is tudjanak egymással kommunikálni az egyes egységek.
- Az üzenetek csomagokra bontva, egymástól függetlenül tudjanak haladni, akár más és más útvonalon. Ha több „út” van, akkor bármelyik hálózati csomópont vagy összeköttetés kiesése esetén is eljut az információ a hálózat többi pontjára.
1969 végére alakult ki egy kisérleti hálózat, amelyhez négy egyetem csatlakozott. A hálózathoz ezekután egyre több egyetem csatlakozott. Ez lett az ARPANET.
Az 1970–es évek közepére fejlesztették ki a ma is használatos protokollt: a TCP/IP–t.
1983–ban az ARPANET-ről levállt a katonai rész, a MILNET.
Majd az 1980–as évek végére az ARPANET átadta a helyét az internetnek.
1992-re fejlesztettek ki egy új alkalmazást, ami grafikus felületet biztosít az internethasználók számára, ez a World Wide Web.
Magyarországon:
A magyar hálózatok létrejötte sokáig váratott magára. COCOM listás ország voltunk, azaz a nyugati hatalmak meggátolták bizonyos új technikai fejlesztések behozatalát a korabeli szocialista országokba, így Magyarországra is. Az áttörés 1990-ben volt, amikor Giese Piroska és Telbisz Ferenc vezetésével létrejött egy a CERN és az MTA között működő hálózat. 1991 januárjában Magyarország IP címet kérvényezett Washingtonból, a MATÁV-tól pedig vonalat bérelt. Az üzembeállítás egyetlen, és utolsó akadálya a nyelvi nehézségek voltak, de végül ez a probléma is megoldódott. 1993-ban a világháló szabad hozzáférésének bejelentése után elindult az első magyarországi WWW-szerver, a www.fsz.bme.hu.
IP cím:
Az IP-cím (Internet Protocol-cím) egy egyedi hálózati azonosító, amelyet az Internet Protocol segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak. Minden, az internetre kapcsolt számítógépnek van IP-címe, de egy-egy konkrét cím nem kötődik feltétlenül egy-egy géphez: egyes gépeknek több címük is lehet (ilyenkor a különböző címek rendszerint a számítógép különböző hálózati eszközeit azonosítják), vagy több gép osztozhat egy címen (például NAT vagy proxy használata esetén), vagy a gép IP-címe rendszeresen változhat (ez különösen a lakossági internetszolgáltatón keresztül kapcsolódó otthoni számítógépekre jellemző).
Domain név
-Alfanumerikus karakterekből álló műszaki azonosító, amelyet elsősorban a könnyebb megjegyezhetősége miatt az internetes kommunikációhoz nélkülözhetetlen Internet címek helyett használnak.
-Egy Internet helyet azonosító egyedi név. Mindig két vagy több részből áll, amelyeket pont választ el egymástól. Például: sansz.org
Solgáltatások:
WWW (World Wide Web): Lehetővé teszi, hogy az Internettel kapcsolatban álló gépek gazdái közzé tegyék a másokkal megosztani kívánt információikat.
E-mail (electronic mail): Az Internet legkorábban népszerűvé vált szolgáltatása. Erőforrásigénye nem nagy, így az első otthoni számítógépekkel is elérhető volt. Funkcióját tekintve megegyezik a hagyományos, postai úton lebonyolított levelezéssel, azonban annál jóval gyorsabb, és több lehetőséget kínál (pl. csatolt fájlok). A levelezés az erre a célra szolgáló program segítségével bonyolítható le. A levél címzésére az e-mail cím szolgál, pl.: kisfeco@mail.matavnet.hu
FTP (File Transfer Protocol): Fájlok hálózaton történő átvitelét támogató eljárás. Lehetővé teszi programok, dokumentumok, adatok letöltését az Internet-kiszolgálótól a saját gépünkre. Olyan, mint egy hálózaton keresztül történő másolás, ahol a forrás és a cél akár több ezer km-re is lehet egymástól.
Telnet: Olyan hálózati program, amely lehetővé teszi, hogy távoli számítógépek szolgáltatásai igénybe vehessük.
IRC (Internet Relay Chat): Nem más, mint csevegés az Interneten, ezért főleg fiatalok körében közkedvelt.
25. óra
Egyszerű képletek
EXCEL
A munkalapon egyszerű képletek létrehozásával értékeket adhat össze, vonhat ki, szorozhat meg és oszthat el egymással. Az egyszerű képletek mindig egy egyenlőségjellel (=) kezdődnek,
-Kattints a munkalapnak arra a cellájára, amelybe a képletet szeretné írni.
-Írd be az = (egyenlőségjel) karaktert
-Írd be műveleteket melyeket el akarsz végezni ahasználni kíyánt cellaazonosítójával. ( Rákattintással )
-Nyomd meg az enter billentyűt!
( Aképlet azonban legfeljebb 8192 karakter hosszú lehet.)
| Képlet | Leírás | Eredmény |
| '=A2+A3 | Az A1 és A2 cellákban lévő értékek összeadása | =A2+A3 |
| '=A2-A3 | Az A2 cella értékének kivonása az A1 cella értékéből | =A2-A3 |
| '=A2/A3 | Az A1 cellában lévő érték elosztása az A2 cella értékével | =A2/A3 |
| '=A2*A3 | Az A1 cellában lévő érték megszorzása az A2 cella értékével | =A2*A3 |
| '=A2^A3 | Az A1 cellában lévő érték hatványra emelése az A2 cellában megadott kitevővel | =A2^A3 |
Számítások a programban
Az Excel 2007 programot arra fejlesztették ki, hogy számításokat készíthessünk benne. A számítások létrehozásának két formája létezik. Használhatunk képletet és függvényeket. A képleteket mi alkotjuk meg a matematikai tudásunk segítségével. A függvények beépített számoló elemek, amit felhasználhatunk a típusfeladatok megoldása során.
Képletek használata
Képletet nagyon sok számítási feladat során készíthetünk. Akkor kell használnunk, ha az adott feladathoz nincs beépített függvény, ami elvégezné az adott feladatot.
A vizsgafeladatokban gyakran előforduló típuspélda képletek használatára például a százalékszámítás, vagy az egyszerűbb matematikai műveleteket igénylő feladatok.
Használatuk nagyon egyszerű. Lépjünk bele abba a cellába, ahol szeretnénk egy számítást elvégezni. Ezután a szerkesztőléc felületbe kattintva elkezdhetjük a képlet létrehozását.
Gépeljünk be egy „=” jelet, és utána elkészíthetjük a kívánt képletet. Közben arra kell figyelni, hogy a matematikai szabályokat betartsuk, mert érvényesek a programban.
A helyes zárójelezést használni kell, és a műveleti sorrend is a matematikában használttal azonos.
A program sorrendben először a magasabb szintű műveleteket végzi el, majd az alacsonyabb szintűeket és közben balról jobbra dolgozik.
A zárójelek elhelyezése segít a műveletek sorrendjének változtatásában.
A képletekben használhatunk cellahivatkozásokat is. Ha a számítás során cellák tartalmával szeretnénk számolni, akkor hivatkozzunk a tartalomra, a cellára való hivatkozással. Adjuk meg a megfelelő oszlop és sor azonosítót, ami a megfelelő cellát azonosítja!
pl. =C2+(D3*4)/2
Ez a képlet a D3-as cellában található értéket megszorozza néggyel, osztja az eredményt kettővel, és az így kapott eredményhez hozzáadja a C2-es cella értékét.
A képletek használata a program szempontjából egyszerű. A nehézséget majd az okozhatja, hogy egy feladat matematikai hátterét kigondoljuk. A feladatokat meg kell érteni, és még a program használata előtt a matematikai megoldást meg kell oldani.
Csak ezután használhatjuk a programot.
30. óra
Függvények, rendezések gyakorlása
Matematikai függvények
| Függvény | Leírás |
|---|---|
| ABS | Egy szám abszolút értékét adja eredményül. |
| ARCCOS | Egy szám arkusz koszinuszát számítja ki. |
| ACOSH | Egy szám inverz koszinusz hiperbolikuszát számítja ki. |
| ARCSIN | Egy szám arkusz szinuszát számítja ki. |
| ASINH | Egy szám inverz szinusz hiperbolikuszát számítja ki. |
| ARCTAN | Egy szám arkusz tangensét számítja ki. |
| ARCTAN2 | X és y koordináták alapján számítja ki az arkusz tangens értéket. |
| ATANH | A szám inverz tangens hiperbolikuszát számítja ki. |
| PLAFON | Egy számot a legközelebbi egészre vagy a pontosságként megadott érték legközelebb eső többszörösére kerekít. |
| KOMBINÁCIÓK | Adott számú objektum összes lehetséges kombinációinak számát számítja ki. |
| COS | Egy szám koszinuszát számítja ki. |
| COSH | Egy szám koszinusz hiperbolikuszát számítja ki. |
| FOK | Radiánt fokká alakít át. |
| PÁROS | Egy számot a legközelebbi páros egész számra kerekít. |
| KITEVŐ | Az e adott kitevőjű hatványát adja eredményül. |
| FAKT | Egy szám faktoriálisát számítja ki. |
| FACTDOUBLE | Egy szám dupla faktoriálisát adja eredményül. |
| PADLÓ | Egy számot lefelé, a nulla felé kerekít. |
| GCD | A legnagyobb közös osztót adja eredményül. |
| INT | Egy számot lefelé kerekít a legközelebbi egészre. |
| LCM | A legkisebb közös többszöröst adja eredményül. |
| LN | Egy szám természetes logaritmusát számítja ki. |
| LOG | Egy szám adott alapú logaritmusát számítja ki. |
| LOG10 | Egy szám 10-es alapú logaritmusát számítja ki. |
| MDETERM | Egy tömb mátrixdeterminánsát számítja ki. |
| INVERZ.MÁTRIX | Egy tömb mátrixinverzét adja eredményül. |
| MSZORZAT | Két tömb mátrixszorzatát adja meg. |
| MARADÉK | Egy szám osztási maradékát adja eredményül. |
| MROUND | A kívánt többszörösére kerekített értéket ad eredményül. |
| MULTINOMIAL | Számhalmaz multinomiálisát adja eredményül. |
| PÁRATLAN | Egy számot a legközelebbi páratlan számra kerekít. |
| PI | A pi matematikai állandót adja vissza. |
| HATVÁNY | Egy szám adott kitevőjű hatványát számítja ki. |
| SZORZAT | Argumentumai szorzatát számítja ki. |
| QUOTIENT | Egy hányados egész részét adja eredményül. |
| RADIÁN | Fokot radiánná alakít át. |
| VÉL | Egy 0 és 1 közötti véletlen számot ad eredményül. |
| RANDBETWEEN | Megadott számok közé eső véletlen számot állít elő. |
| RÓMAI | Egy számot római számokkal kifejezve szövegként ad eredményül. |
| KEREKÍTÉS | Egy számot adott számú számjegyre kerekít. |
| KEREKÍTÉS.LE | Egy számot lefelé, a nulla felé kerekít. |
| KEREKÍTÉS.FEL | Egy számot felfelé, a nullától távolabbra kerekít. |
| SERIESSUM | Hatványsor összegét adja eredményül. |
| ELŐJEL | Egy szám előjelét adja meg. |
| SIN | Egy szög szinuszát számítja ki. |
| SINH | Egy szám szinusz hiperbolikuszát számítja ki. |
| GYÖK | Egy szám pozitív négyzetgyökét számítja ki. |
| SQRTPI | A (szám*pi) négyzetgyökét adja eredményül. |
| RÉSZÖSSZEG | Lista vagy adatbázis részösszegét adja eredményül. |
| SZUM | Összeadja az argumentumlistájában lévő számokat. |
| SZUMHA | A megadott feltételeknek eleget tevő cellákban található értékeket adja össze. |
| SZUMHATÖBB | Több megadott feltételnek eleget tévő tartománycellák összegét adja eredményül. |
| SZORZATÖSSZEG | A megfelelő tömbelemek szorzatának összegét számítja ki. |
| NÉGYZETÖSSZEG | Argumentumai négyzetének összegét számítja ki. |
| SZUMX2BŐLY2 | Két tömb megfelelő elemei négyzetének különbségét összegzi. |
| SZUMX2MEGY2 | Két tömb megfelelő elemei négyzetének összegét összegzi. |
| SZUMXBŐLY2 | Két tömb megfelelő elemei különbségének négyzetösszegét számítja ki. |
| TAN | Egy szám tangensét számítja ki. |
| TANH | Egy szám tangens hiperbolikuszát számítja ki. |
| CSONK |
Egy számot egésszé csonkít.
|
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 3
Tegnapi: 6
Heti: 17
Havi: 97
Össz.: 130 523
Látogatottság növelés
Matematika és Informatika feladatok, anyagok - © 2008 - 2025 - iskolaimunkavenkert.hupont.hu